7 tipp, ha már év elején rád fér a hatékony stresszkezelés

stresszkezelés

Szinte észre sem vettük és már teljes erővel dübörög alattunk 2020 kíméletlen gépezete. Új év új élet, szokták ilyenkor lobogtatni a találó, örökzöld szlogent, de valahogy mi, mégis mintha ugyanabban a kulimász szerű anyagban ülnénk, mint pár hónappal ezelőtt. Néha úgy érezzük, már most ránk férne a hatékony stresszkezelés.

És most itt állj is meg egy pillanatra, tedd a szívedre a kezed és gondold át az eddig eltelt napokat! Így képzelted el még az év elején? Miben sikerült elérned előrelépést a tavalyi évhez képest? Változott egyáltalán valami?

Persze, még mielőtt teljesen letargiába esnél, van egy jó hírem neked. Minket nem olyan fából faragtak, hogy csak így feladjuk az elején. Téged sem!

Bizony, nem azért kutatod, keresed az önfejlesztés minden apró információ morzsáját, lehetőségét, hogy csak így egyszerűen átess a rajtvonalon. Jobb is, ha még az elején tisztázod az erőviszonyokat, nem hagyhatod, hogy ez az év is olyan legyen, mint a többi!

Mire gondolok?

A stresszre.

Mindennapjaink egyik fő mozgatórugója az, hogy a kihívásokra miként reagálunk. Jó, ha tudod, hogy a félelmünk a változástól, az újdonságtól, az előttünk álló feladattól teljesen természetes és egy bizonyos határig a segítségünkre szolgál a megvalósításban, elviselésben. Csakis rajtunk múlik, hogy tudatosan használjuk-e a stresszt, fontos-e nekünk eléggé a stresszkezelés. A 21. század leggyakrabban negatív felhanggal emlegetett bűnbakját, ezt a talán kicsit méltatlanul minden rossz okozójának aposztrofált természetes reakciót a szervezetünkben.

Nos, lehet, hogy úgy tűnik, mi az ördöggel cimborálunk, de szögezzük le már most előre: a stressz a barátunk. A stressz jó. A stresszre szükségünk van.

Stressz nélkül nehéz elképzelni az életünket

Akár a só, nélküle íztelen az étel. Ha túl sokat rakunk a levesbe, persze ne csodálkozzunk, hogy lefelé görbül a szánk széle! Tanuljunk meg jól ízesíteni, hiszen az irányítás a mi kezünkben van!

Mi is valójában a stressz?

A stressz a test reakciója az őt ért zavaró, fenyegető ingerre. Nevezhetjük ezt egy természetes védelmi mechanizmusnak is, mellyel a szervezet készíti fel magát a közelgő veszélyhelyzetre. Az észlelés után az agy kiadja a parancsot a felkészülésre: a mellékvese elkezd adrenalint termelni, a pulzus-, és a légzésszám nő, az érzékszervek működése javul, a vércukorszint emelkedik. A szervezet eme reakciója a menekülésre, védekezésre, ellentámadásra készít minket, egyfajta ősi ingerként. A stresszor, azaz a stresszkeltő esemény, vagy események megszűnésével a normál állapot visszaáll. (Persze, optimális esetben igen, ez a mai okfejtésünk kulcsa.)

Manapság természetesen a stresszt, mint ösztönös reakciót már nemcsak a vészhelyzetekre felkészülésként használjuk, a feladatok és kihívások megoldásában is nagy segítségünkre lehet.

De mégis hogy lehetséges ez, ha én a stresszről eddig csak rosszat hallottam?  

stresszkezelés

A stressz tényleg lehet jó is?

Igen, a stressz jellemzően akkor jelenik meg, amikor a teljesítőképességünk határán mozgunk, ez a természetes reakció a szervezetet védi ebben a nagy tempóban, továbbá segít kitolni a határainkat is. Ezért van az, hogy sokszor magunkon is meglepődünk, mennyit bírunk, mennyit viselünk el.

A stressz vagy a szorongás nem csak véd, de figyelmeztet is, semmi különös nincs abban, ha egy vizsga, komolyabb határidő előtt szorongást érzünk, hiszen ez a természetes reakció. Amint lelkiismeretesen nekilátunk a feladatnak, nem halogatjuk tovább, a stressz és a szorongás megszűnik.

A probléma a hosszan tartó stresszel van.

A probléma abból adódik, ha ez az állapot túl hosszú ideig áll fenn. Vagy már-már teljesen értelmezhetetlen okokból, spontán alakul ki.

A másik probléma a magunkkal szembeni irracionális elvárások teljesítésének hajszolása, melyektől szintén szoronghatunk és stresszelhetünk. Bizony nem lehetünk folyton a csúcson, az, hogy folyamatosan boldogok, meg „facebookhappy”-k legyünk egy teljesen reménytelen eszménykép, ne is hasonlítsuk ehhez a saját életünket. Talán ez az amivel a mai kor embere a legtöbbet árthat magának.

Jó, ha megjegyzed azt is, hogy azok a dolgok, amikre nem tudsz hatással lenni, nem szabad, hogy izgassanak!

Szükségünk van amúgy stresszre?

A stressz nem csak negatív lehet, létezik pozitív stressz is, melyet a kutatók „eustressznek” neveznek. Ez különösen hasznos az akadályok leküzdésében, embert próbáló kihívások teljesítésében. A fejlődésünk mozgatórugója, nélküle valószínűleg csak egy helyben toporognánk az egyedfejlődéssel is. Selye János, a stresszkutatás atyja szerint

”a stressz az élet sója, ellentéte a halál.”.   

Selye János

Milyen problémáim lehetnek a tartós distressztől?

Szervi problémák, mint például a magas vérnyomás, diabétesz, fejfájás, álmatlanság, kimerültség.

Lelki problémák, szorongás, pánikbetegség, depresszió, ingerlékenység.

Mit tehetsz a nem múló stressz ellen? Stresszkezelés pár apró lépésben.

Nézd meg a problémát más szemszögből, például képzeld el magad 1 évvel idősebben, és tedd fel magadnak a kérdést: számítani fog ez a dolog 1 év múlva?

Nyúlj le mélyre, nézz szembe a félelmeddel, persze könnyű ezt mondani, de más lehetőséged úgy sem lesz. Áss mélyre magadban, ismerd be magadnak, amit kell!

Készülj tudatosan ezekre a helyzetekre! Ezeket a szituációkat nem lehet kivédeni, sőt nem is kell. Bátran nézz szembe velük, ezek az életed legszebb pillanatai!

Merj segítséget kérni, ha szükséges!

Tudtad-e?

Selye János a komáromi származású vegyész, belgyógyász, endokrinológus a stressz kutatójaként szerzett magának világhírnevet 1936-ban megjelent publikációjával a Nature magazinban. Selye „Hans” János, az osztrák-magyar családba született kutató patkányokon kísérletezve, a különböző kártékony tényezők által kiváltott tünet együttesről írt féloldalas cikkében. Az állatok mindenféle negatív hatásra, például különféle anyagok befecskendezésére, extrém hideg környezetre stb. hasonló tüneteket produkálták.

A stressz fázisai

A fázisokat, azaz a stressz fázisait három részre osztotta, az első reakció, amit Selye még csak nem is aposztrofált negatívan, ez az úgynevezett alarm szakasz, amikor a szervezet felkészül a „harcra, vagy a menekülésre”. A második szakaszban, ha folytatódik a stresszhatás, a szervezet kénytelen fenntartani a védekezést, alkalmazkodik.

Egy idő után azonban kifogy az energiából, ekkor kezdődik a harmadik szakasz. Ha a stresszhatás túl sokáig áll fenn, akkor a szervezet óhatatlanul is, de kifogy a tartalékaiból. Ez a fázis már kórosnak tekinthető, nagyon veszélyes, depresszióhoz, pszichés zavarokhoz vezet, majd szív és érrendszeri, emésztési és gyomor problémákat okoz elsősorban. A Selye által befecskendezett, vagy jeges vízben úsztatott patkányok is kivétel nélkül elpusztultak, először az immunrendszerük omlott össze majd vagy leállt a szívük, vagy kilyukadt a gyomruk.     

Sellye János

Selye János, a stresszkutatás atyja

A „stress” szót Selye először 1950-ben publikálta. Melyet a közvélemény már a 60-as években az első számú közellenséggé nyilvánított. Ráadásul a szó jelentése is összemosódott a stressz okával és következményével egyaránt, így sokszor magyarázkodnia kellett. Selye, hogy érthetőbb legyen, megalkotta a pozitív és negatív stressz fogalmát is, melyet eustressznek és distressznek nevezett el. Később azt nyilatkozta, ha kicsit jobban tudott volna angolul, valószínűleg a „strain”, azaz terhelés szót választotta volna.

7+1 stresszkezelés módszer, ami segít neked a stresszoldásban

  1. Olvasás – a fikciós, papír alapú olvasás a Sussexi Egyetem 2009-es kutatása szerint a stressz szintedet 68 %-kal csökkenti, ráadásul inspirál, fejleszt és még az érzelmi intelligenciánkra is hat.
  2. Fürdőzés – a víz közege lazít, meditatív hatással bír. A termál közege jó hatással van a közérzetünkre is.
  3. Szauna – méregtelenít, megszabadít a salakanyagoktól, lazítja az izmokat. A szaunázástól könnyedebbnek érezhetjük magunkat.
  4. Wellness kezelések – egy masszázs, tangetor, iszapfürdő, mind-mind a testi-lelki felfrissülésünket szolgálják, így stresszkezelés és oldásban is kiváló lehetőséget kínálnak.
  5. Légzéstechnika – bizony a megfelelő légzéstechnika gyakorlásával kiegyensúlyozottabbnak érezhetjük magunkat.
  6. Mozgás – a rendszeres sport, testmozgás ellenállóbbá tesz.
  7. Jó alvás – a jó alvás az immunrendszerünk és a belső energiáink őre, a stresszoldáshoz is nagy segítségünkre lehet, ha teszünk a jobb alvásért.

A stressz tehát a barátunk, de nem mindegy meddig tartogatjuk magunkban a dolgokat, vagy meddig halogatjuk azt, amit meg kell tennünk. Stresszkezelés, stresszkezelés, stresszkezelés!

Még egy tipp:

Hogy egy kis termálvizet löttyintve mindennapjaidra, pár izgalmas és lazító, virtuális utazással kibírd a következő fürdős élményig: kövesd Facebook oldalunkat!

Megjelent a legújabb Wellazine magazin!

Egy magazin azoknak, akik szeretik a lazító gondolatokat, akik az olvasást és a fürdőzést rituáléként űzik és akiknek a pihenés maga a színtiszta művészet. Wellazine, a lazítás eleganciája – őszi lapszámunkban többek között saját magunkkal és a fürdővilág legendáival foglalkozunk.

Lapozz bele:

Ha igazi, kézzel fogható élményre vágysz vásárolj magadnak egy lapszámot: Wellazine magazin 2020 ŐSZ | 1250 Ft

És szerintem ezek is tetszeni fognak: