Mi a közös a Közel-Kelet olajmezői és Magyarország gyógyító forrásaiban

EÖTVÖS LORÁND – TORZIÓS INGA

torziós inga

EÖTVÖS LÓRÁND – Munkásságával közvetlenül talán nem kapcsolódik a fürdőkultúra fejlődéséhez, mégis nagyban hozzájárult a magyarországi hévízforrások számának gyarapodásához találmányával. 1891-ben elkészült torziós ingája a szénhidrogén-, talaj-, és termálvízkutatás, robbanásszerű fejlődését készítette elő.

Az inga első terepi bevetésére Eötvös Loránd (1848-1919) a Celldömölk melletti Ság hegyet választotta, ahol, azóta is jelentős emlékezete van a magyar fizikus munkásságának. A sors furcsa játéka, hogy Eötvös Loránd életműve mentén a 20. század olajkutató mozgalmának köszönhetően a térséget is több termálforrással sikerült közvetve gazdagítani.

„Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván. A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ilymódon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek.”

Eötvös Lóránd másik emblematikus kísérleti helye a Balaton jege volt, ahol a Balaton bizottság lelkes vezetőjével, id. Lóczy Lajos támogatásával végezte a méréseket. A helyszín kiválasztása nem véletlen, hiszen a speciális körülményeknek hála, nem kellett figyelembe venni a terep egyenetlenségeiből adódó terrén hatást.

Eötvös Lóránd

A Cavendish kísérleteiben használt Coulumb mérleg alapján továbbfejlesztett torziós inga a nehézségi erőt mérte, méréseivel képes volt kiszámolni a Ság hegy súlyát, de például az olajmezők felett jellemzően jelen lévő sóhegyek jelenlétére is következtetéseket lehetett levonni a műszer adatai alapján. Az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatott és díjat nyert egyszerű nehézségi variométer 1898-ban készült.

Torziós inga szerepe az olajkutatásban a 1920-30-as években

Az 1920-30-as években az olajkutatás szinte csak az ingára hagyatkozott, a Közel-Kelet olajmezői is nagyrészt Eötvös Loránd továbbfejlesztett találmányának köszönhetően váltak az egész világ előtt ismertté. Később aztán a hazánkba érkező amerikai olajkutató csoport, akik 1933-ban kötöttek a Magyar Állammal koncessziós szerződést, már az ingát kiegészítő szeizmikus vizsgálati módszereket is használtak.

A Hungarospa születése

1924-ben Hajdúszoboszló engedélyezte Pávai-Vajna Ferenc bányafőtanácsosnak és Pekár Dezső geofizikusnak a földgáz kutatást a térségben, bár Pávai már ekkor sejtette, hogy termálvíz is lehet a felszín alatt. A várostól északkeletre, 1925. október 26-án 1090 méter mélységből kitűnő minőségű földgáz tört fel, magával hozva a gyógyító erejű termálvizet, amely 73 Celsius-fokos, különös illatú, barnás színű, jódos és kénes összetételű. A város hamar felismerte a gyógyvízben rejlő lehetőségeket, 1927 júliusára el is készült a fövenyfürdő, majd egy hévizes kádfürdő is. A belügyminiszter 1934-ben a hajdúszoboszlói fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította. Így lehetett a hajdúszoboszlói termálfürdő mostanra Európa legnagyobb fürdőkomplexuma.  

A kőolaj kutató fúrásoknak rengeteg termálforrást köszönhetünk, egészen biztosan sokkal szegényebb lenne a magyar termálkincs a fekete arany utáni hajsza nélkül.

A fürdők, amelyek nem lennének, ha nem lenne olajkutatás:

Hajdúszoboszló, Bükfürdő, Zalakaros, Sárvár

***

Még egy tipp:

Hogy egy kis termálvizet löttyintve mindennapjaidra, pár izgalmas és lazító, virtuális utazással kibírd a következő fürdős élményig: kövesd Facebook oldalunkat!

És szerintem ezek is tetszeni fognak: