Hajós Alfréd – a magyar delfin

– A RUDAS KISMEDENCÉJÉBŐL A DOBOGÓ LEGFELSŐBB FOKÁRA –

Azt tudtad, hogy Hajós Alfréd, Magyarország első olimpiai bajnoka lényegében a Rudas fürdő 25 m-es kismedencéjében készült fel az első újkori olimpiára 1896-ban? Minden reggel nyitás előtt keményen edzett a görögországi sporteseményre, melyet az akkori közvélemény egész egyszerűen csak úri hóbortként aposztrofált. A legenda szerint a korai edzések magyarázata a kedvezményes 5 krajcáros belépő árban volt keresendő. A szerény anyagi körülmények között tengődő 18 éves műegyetemista fiú lehetőségeit kihasználva, a Rudas kismedencéjéből egészen a háromszoros* olimpiai bajnoki címig hajrázott elszántságával.

100 m-en és 1200 m-en is elsőként szállt ki a “fagyos” (10-12 fokos) görög tengerből, kiérdemelve a Magyar Delfin becenevet, melyet Konstantin Spártai herceg, majd másnap az eseményről beszámoló görög lapok ragasztottak rá. A királyi fogadáson nagy derültséget okozó híres mondása azóta is sokat emlegetett anekdota a sportrajongók körében. Így történt: I. György, görög király a győzteseknek adott fogadáson eképpen szólt bajnokunkhoz: “Hol tanult meg ilyen remekül úszni?” Hogy Hajósnak a humora vagy a zavara volt a nagyobb, nem tudhatjuk, de így felelt: „A vízben, Felség”.

Íme további 10 érdekesség Hajós Alfréd életéből:

  • Guttmann Arnoldként látta meg a napvilágot, egészen 1906-ig így mutatkozott be.  Iskolája az érettségije évében megtiltotta, hogy diákjai sportversenyeken vegyenek részt, így 1895-től Hajós Alfréd néven versenyzett. Innen a később felvett legendás név.
  • Valójában három versenyszámra készült az 1896-os athéni olimpián. 100 m, 500 m és 1200 m-es gyorsúszásra. (Ebben az időben maga az úszásnem még nem volt követelmény.) A 100 m-es eredményhirdetés azonban annyira elhúzódott, hogy lekéste az 500-as rajtot. (A hideg víz miatt a testét előzőleg faggyúval kente be, a második úszása után azonban így is a görög matrózok húzták ki a vízből. A kimerültségtől alig tudott mozogni.)
  • Valójában Hajós Alfréd ezüstérmeket nyert. Az olimpiai bajnok az 1896-os olimpián még ezüstérmet vehetett át. Az arany, ezüst, bronz medálokat csak később vezették be.
  • Az olimpiai bajnoki cím ünneplésébe egy kis hiba csúszott. A katonazenekar elkezdte játszani a bajnok országának himnuszát: az osztrák császári himnuszt. Hajós társai azonnal leállíttatták. Az olimpián résztvevő magyar különítmény, (összesen 6 fő) énekelte el a süvítő szélben a magyar himnuszt társuk tiszteletére.
  • A bajnok tiszteletére maga a görög trónörökös húzta fel a magyar zászlót. Azt a zászlót, melyet pár nappal előtte emelt el egy budai ház homlokzatáról az athéni sikerekben reménykedő maroknyi olimpikon.

Hajós Alfréd az olimpia után

  • Az úszást abbahagyva új sportágakban próbálta ki magát. Egy rövid kitérő után a labdarúgásban találta meg az új kihívást, mely ebben az időben még csak bontogatta szárnyait Magyarországon. A Budapest Torna Club csapatában játszott először, mint csatár. Csapatkapitányként vett részt a világ első nemzetközi rangadóján a Bécsben megrendezett Vienna-BTC meccsen. Vezetésével a BTC csapata nyerte az első magyar bajnokságot, majd pályára lépett az első válogatott meccsen is. 1906-ban ő lett az első magyar szövetségi kapitány, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, sőt, FIFA-bíróként is tevékenykedett. Eközben, mintegy mellékesen, meghonosította a modern sportújságírást.
  • Az első sportlap, a Sport Világ az ő szerkesztésében jelent meg.
  • Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott építészként. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. Főbb művei: Aranybika Szálló (Debrecen, 1915), Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget, 1930), Szabadkai bankpalota (Szabadka, 1911)
  • Hajós Alfréd harmadszor is olimpiai bajnok lett. 1924-ben a párizsi olimpia volt az utolsó, ahol művészeti vetélkedőt is tartottak. Hajós „Ideális stadion” elnevezésű építészeti munkájával érdemelte ki az olimpiai bajnoki címet. A harmadikat.*
  • Hajós Alfrédot Horthy Miklós tévedésből kormányfőtanácsosnak nevezte. Erről a lapok is beszámoltak. A kabinetiroda nem akart kínos helyzetbe kerülni, ezért pár nappal később ki is nevezték. „A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Hajós Alfréd műépítésznek a magyar úszósport terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfő tanácsosi címet adományozta.”

Még egy tipp:

Hogy egy kis termálvizet löttyintve mindennapjaidra, pár izgalmas és lazító, virtuális utazással kibírd a következő fürdős élményig: kövesd Facebook oldalunkat!

És szerintem ezek is tetszeni fognak: