Víz alatti sakk

Nézzük mit is jelent, mi is az a víz alatti sakk.

Víz alatti sakk

A diving chess, azaz a víz alatti sakk, nagy népszerűségnek örvend Európában. A játék során a medence alján elhelyezett sakktáblán folyik a küzdelem. A versenyzőknek minden lépést egy levegővel kell megtenniük, beleszámítva a sokszor nem is olyan rövid gondolkodási időt is. A testre erősített súlyok megengedettek, a búvárok által használt oxigén palack nem. A sakkbábuk speciális nehezített fémből készülnek és a mágnestáblára tapadva ellenállnak a kisebb, akár nagyobb áramlatoknak is. A diving chess az erő, a kondíció és az ész sportja is egyben.

A sakkot sokszor próbálták meg valami fizikai jellegű tevékenységgel is vegyíteni, kielégítve ezzel talán azokat a hangokat, kritikákat, hogy a sakk, mint sportág finoman szólva sem a legizzasztóbbak közé tartozik. Így kerülhetett sor olyan sportágak feltalálására is, mint a sakkbox, de próbálkoztak pingponggal is például.

A chess diving, az erő és az ész sportja is. Lehet győzni taktikával, de kondícióval is. Az idő és a levegő is fontos tényező, hiszen ha kevés az ellenfél ideje és a levegővel is fogytán áll, érdemes sürgetni a lépéseket. A taktika talán még fontosabb, mint a készségek.

És egy legenda a sakkról

A sakkot egyébként egy indiai Brahmin (előkelő kaszt tagja) találta fel, aki az unalmába belebetegedett királyát akarta megmenteni ezzel a játékkal, ami aztán sikerült is. Az elégedett uralkodótól a feltaláló mindössze annyi búzaszemet kért, amennyi furfangos szabálya szerint az egyes mezőkre ráfér.

Számoljunk csak…

„Az első mezőre egyet teszünk, a másodikra kettőt, a harmadikra négyet, a negyedikre nyolcat és így tovább duplázva egészen a 64. mezőig. Amennyire a 64. mezőre nő az eredmény, az legyen a jutalmam”, mondta a Brahmin. Szerény kérés – nyugtázta a király, melyre Sessa ebn Daher, a bölcs feltaláló sejtelmesen csak ennyit felelt: „Fejtsd meg a rejtvényt é s megtudod, hogy a találmányom megfizethetetlen!” Idővel aztán az uralkodó tanácsadói rájöttek, ennyi búza még nem termett összesen sem a világon, hiszen a 264 már több mint 18 trillió búzaszemet jelent, ami kb. 70 milliárd tonnának felel meg. Lehet, hogy a király azután már nem unalmába halt bele? Ki tudja. Az biztos, a sakkjáték népszerűsége évszázadokon, kontinenseken át töretlen, és úgy néz ki még a vízbe is magunkkal hozzuk.

És szerintem ezek is tetszeni fognak: